Csörgőkígyó
A csörgőkígyók (Crotalus) a gödörkés arcú viperák alcsaládjába (Crotalinae) tartozó nem. Főleg közepes méretű kígyókat sorolnak ide. A két legnagyobb faj a nyugati gyémántcsörgőkígyó (Crotalus adamanteus) és a texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox) hossza a két métert is meghaladhatja. Az összes fajon megtalálható megkülönböztető jegy a farki csörgő, egy szarugyűrűkből álló szerkezet a farok végén, amit az állat megcsörget, ha úgy érzi, veszélybe került. Ez nem található meg fiatal állatokon és a Crotalus catalinensis fajon, amely kizárólag a Kaliforniai-öbölben található Santa Catalina szigeten honos. A nemzetségbe 28 faj tartozik, ezek mindegyike Amerikában őshonos.
Jellegzetességek
Külső jegyek
A kígyók teste általában zömök, átlagos hosszuk 0,5-1 méter. A leghosszabb faj a nyugati gyémántcsörgőkígyó, átlagos hossza 1,2-1,4 méter és legnagyobb hossza 2,4 méter. A texasi csörgőkígyó és a borzasztó csörgőkígyó (Crotalus durissus) is nőhet két méternél hosszabbra, esős évszakban azonban ezek jóval kisebbek.
A nagyobb példányok súlya 2–5 kg-ot is elérheti, ezzel a súllyal a mérgeskígyók között csak az afrikai gaboni vipera (Bitis gabonica) és a dél-amerikai szurukuku vagy néma csörgőkígyó (Lachesis muta) vetekedhet. Ezzel szemben egy sor hegyi faj hossza a 0,5 métert sem éri el. Ezek méretben a törpecsörgőkígyók (Sistrurus nem) fajaira hasonlítanak. A legtöbb fajnál a hímek nagyobbak a nőstényeknél. Ez alól kivételt képez a szarvas csörgőkígyó (Crotalus cerastes), ahol a nőstény a nagyobb. A nőstények viszont minden fajnál vastagabbak a hímeknél és eső után a nőstények kb. 20%-kal nehezebbek az azonos hosszúságú hímeknél.
(forrás:Wikipédia)
|